12. Jókai Mór : Aranyember elemzés

A XIX. Század második felének Jókai Mór volt a leghíresebb és legünnepeltebb szépprózaírója. 79 évet ét (1825-1904). A szépprózában ő volt a magyar romantika legnagyobb egyénisége. A XX sz. 60as évek közepéig ő volt a legolvasottabb magyar író.

            Írásait a romantika és a realizmus keveredése jellemzi, összképét tekintve a romantika túlsúlya mutatható ki nála. Romantikussá teszi őt bámulatosan gazdag fantáziája, képalkotó képessége, érdekes és lebilincselő stílusa, a főhősök idealizálása vagy teljesen negatív figuraként történő ábrázolása. (pl. Kőszívű ember fiai: Maradlainé eszményített nőalak, Ridegváry pedig ördögien gonosz lelkű ember)

            Realista vonások Jókai műveiben : mellékszereplők hiteles és sokoldalú jellemzése, a környezetrajz aprólékossága és pontossága és a gyakran jelenlévő tudományos-történelmi háttér.

            Pályája 1844-ben kezdődött el a „Hétköznapok” c. regényével, amely kalandos, izgalmas történet, de még nem nyerte el a kortársak és az olvasók tetszését. Pályájának első szakasza a 60as évek közepéig tartott, melyben a csúcspontot az „Egy magyar nábok” jelenti.

            Pályájának középső és legértékesebb szakasza a 60as évek közepétől 1880ig tartott. A nyitányt a „kőszívű ember fiai” jelenti és olyan kitűnő regények tartoznak még ide, mint a „Fekete gyémántok” , „És mégis mozog a Föld” vagy az „Aranyember”.

            Harmadik írói korszaka a 90es évek végétől egészen haláláig tart. Ekkor számos novellát írt, a regényekben főleg a Rákóczi-szabadságharc jelenik meg. A korszak legnagyobb regénye a „Sárga Rózsa” amely kitűnő, jól összefogott munka a pusztai ember életéről.

Arany ember

-         cím:

§         kiadó javaslata: Modern Midász

        ¯

                        azt kérte Dionüszosztól, hogy minden változzék arannyá, amit megérint

                        egy idő után már könyörgött, hogy ennek vége legyen

                        elfogultan ítélt, ezért szamárfülei nőttek

                        a borbély úgy vágja le a haját, hogy a füleit elrejtse

                        a titkot belesuttogja egy gödörbe, ahonnan nád nő ki

                        a nád kürtöli világgá a titkot

§         értelemváltozáson megy át – először az orsovai vámszedő nevezi így Kacsuka úrnak írott levelében (megbízható, de megvesztegethető), később azonban mindenki előtt megmutatkozott Tímár Mihály nagy tehetsége: ellenfeleit fortélyosan kijátszotta (felvásárolt néhány értéktelen szőlőt a Monostoron, s Brazovics úr, abban a hiszemben, hogy Tímárt egy nagy állami kisajátítás reménye vezeti, minden pénzét a monostori földekbe ölte. Tímár azonban nem tartotta szükségesnek felvilágosítani a kereskedőt, hogy a kisajátítás húsz év múlva esedékes és Brazovics úr épp az esküvő reggelén értesült róla, hogy mindenét elvesztette), hatalmas pártfogókat szerzett, de minden üzlete tisztességesnek bizonyult (birtokot szerzett az AI-Dunánál, nemességet kapott a bécsi udvartól, számlálatlanul járták gabonaszállító hajói a Dunát, Komáromban szép házat vett, a város szegényei áldották jótékonyságát)

§         a pénz központi szerepet kap

§         Tímár mesés karriert fut be

§         Jókai szerint a pénz negatív hatással van az emberekre

-         a kor nagy gondolatai, politikai válságjelei tűnnek fel

-         Jókai kiábrándultságát részben politikai csalódásai okozzák – nem hisz többé a nemzeti polgárosodásban

-         magánéleti motívumok (konfliktusok, házaséleti problémák: feleségének elhidegülése, féltékenykedése, romantikus késői szerelem)

-         az író azonosulni tud a főhős gyötrődéseivel, saját nézeteit „mondatja” el – ezért egyes szakemberek vallomás-regénynek tartják

-         alkotói fénykorának csúcspontja

-         Jókai legharmonikusabb, a romantikából a realizmusba eljutó remekműve

-         regényidő:

§         1828. őszén kezdődik

§         időrendben haladó cselekménybonyolítás

-         regénytér:

§         Duna – Tímár két „lakhelyét” köti össze

§         Komárom

§         Senki szigete

§         Bécs

§         Balatonfüred (Jókainak itt van nyaralója)

§         Török Birodalom

§         Dél-Amerika

-         realista vonások:

§         vívódó főhős sokoldalú ábrázolása

§         a szereplők egyszerű, hétköznapi emberek (hajóbiztos, hajókormányos, kereskedők, kézművesek stb.)

-         szerkezet:

§         kisebb-nagyobb novellák, anekdoták füzére

§         tudatos szerkesztés – már az első fejezetekben megjelennek azok az elemek, amelyek fontos szerepet játszanak a cselekményszövésben

§         előreutalások:

az első találkozás a Szent-Borbálán Tímár és Tímea között előrevetíti kettejük későbbi viszonyát – a lány csak hálát érez „hőse” iránt, egyéb vonzalmat nem

amikor az utasok továbbindulnak, Tímea és Noémi - szinte a jövőbe pillantva - ellenségesen pillant egymásra - kettejük különleges „kapcsolatának” előrevetítése

megérkezés a Brazovics-házba: Zófia asszony sikoltozva,  Brazovics úr dörgő ordítással, büszke-szép Athalie lányuk jeges megvetéssel fogadta a búzája elsüllyedtével immár szerény örökségű árvát, Kacsuka úr azonban elbűvölten nézi a bájos lányt – a később kibontakozó szenvedélyek csírája

§         visszatérő motívumok – döntően meghatározzák a történetet

               félhold – először Ali Csorbadzsi utolsó szavaiban jelenik meg

               Duna – összeköti a különböző személyeket

               3-as szám: 1. Komárom + Senki szigete + Duna

2. Tímár életét három nő határozza meg – Tímea, Noémi, Athalie

3. Tímárnak három akadályt kell leküzdenie – vaskapui kaland; önmaga, mert választania kell; élet megpróbáltatásai

Krisztyán Tódor (mindig a legváratlanabb pillanatokban jelenik meg)

-         Tímár Mihály:

§         egész sorsa azt mutatja, hogy becsületes úton nem lehet meggazdagodni

§         az író saját világképét főhőse sorsában mutatja meg (kapitalizmus kérdései, lelki válság)

§         rendkívül bonyolult jellem – kezdetben erkölcsi igényesség jellemzi (csupán a csalások végrehajtója); alkalmazottból válik sikeres vállalkozóvá

§         vagyonának alapja nem a becsületes munka

§         első erkölcsi megingása Kacsuka tanácsánál következik be, amikor azt ajánlja, hogy ázott búzából süttessen kenyeret

§         megtalálja a mesés kincseket, és ellopja azokat

§         ezek után bármihez nyúl, pénz lesz belőle, lelkiismerete azonban nem tiszta

§         gyötri az önvád és lelkiismeret-furdalás

§         örökös lelki vívódás – belső monológok

§         a lopásnál azzal nyugtatgatja magát, hogy szándéka tisztességes, mert a kincsket vissza fogja adni Tímeának – a belső hang viszont ennek ellenkezőjét állítja

§         ez a hang végig üldözni fogja, nem hagyja nyugodni

§         a helyzet egyre elviselhetetlenebb lesz – tönkreteszi Brazovicsot; Tímea miatta boldogtalan

§         kettős életet él – folyton hazudnia kell (a szigetre „üzleti út” néven megy)

§         minden lopottnak tűnik a szemében (ellopta a kincseket; Tímea hűségét; Noémi szerelmét; Teréza bizalmát; Athelie-tól apját, anyját, házát, vőlegényét; Kacsuka boldogságát és a tiszteletet, amit környezetétől kap)

§         szembekerül egymással a gazdagság és a humánum

§         bűneire nem talál mentő körülményt, Krisztyán Tódor összes vádját igaznak találja

§         öngyilkos akar lenni

§         az események mégsem tragikus véget érnek, mivel Krisztyánt nyeli el a rianás Tímár ruhájában és pénztárcájával a zsebében

§         tavasszal, a jég olvadásakor mindenki Tímárt véli felfedezni az oszlásnak indult holttestben

§         Tímár élete végre révbe ért – háta mögött hagyja életét, és a Senki szigetén él tovább („a történelem előtti paradicsomi idillbe” menekül)

§         bűnös életét meggyónja Noéminek, aki megbocsát neki (mondhatnánk boldogan éltek, amíg meg nem haltak…)

§         a regény megoldása: az ember nem léphet ki a világból

-         a mellékalakok jelleme sokkal egyoldalúbb

§         Noémi – nőiesség, báj

§         Tímea – hűséges és hálás férjének, de valójában Kacsukát szereti, tragikus sors

§         Athalie – bosszúvágy fűti, büszke, féltékeny, gonosz

§         Teréza mama – segítőkész, kedves

§         Kacsuka – vagyonát korrupt ügyekből szerezte, Tímea iránt érzett kitartó szerelme emeli alakját

§         Brazovics – nem jó üzletember

Mondanivalója:

Jókai illúzióvesztését, kapitalizmusból való kiábrándulását szólaltatja meg. Filozófiai kérdések: - Lehet-e tisztességes úton vagyont szerezni?

- Boldoggá tehet-e a pénz, vagy más értékek a fontosak?

   Lehet, hogy Tímár hatalmas vagyonra tett szert, de szíve sokáig szegény maradt, mivel nem lehett azzal, akit igazán szeretett. Amikor „üzleti út” címén „családjához” ment a szigetre, akkor is gyötörte a lelkiismeret-furdalás, mert Tímea miatta boldogtalan. Lehet, hogy Tímea testét megkapta, de a szívét sosem fogja, mivel a lány csak hálát érez megmentője iránt, az iránt, aki miatt nem kellett tovább tűrnie a megaláztatásokat, mivel a ház úrnője lett, Athalie pedig a szolgálója.

Jókai nagyon szélsőséges állapoto(ka)t mutatott be – ilyen a való életben aligha fordul elő -, de tulajdonképpen sokszor van erről szó. A pénz sok család életét tette tönkre, ugyanúgy, ahogyan a pénz hiánya is hasonló tragédiákat okozhat. Ha csak egy kicsit a mai világunkra gondolunk, rengeteg példát tudunk hozni. Eszünkbe jutnak a hajléktalanok; a nyolctagú családok, akik egy kis panelban kénytelenek meghúzni magukat; vagy ha az ellenkező oldalról akarunk példát meríteni, azok az üzletemberek illetve üzletasszonyok, akik a pénz végtelen hajszolásában teljesen megfeledkeznek a családjukról, az emberi értékekről, és önmagukról is.