12. Jókai Mór : Aranyember elemzés
A XIX. Század második felének Jókai Mór volt a leghíresebb és legünnepeltebb szépprózaírója. 79 évet ét (1825-1904). A szépprózában ő volt a magyar romantika legnagyobb egyénisége. A XX sz. 60as évek közepéig ő volt a legolvasottabb magyar író.
Írásait a romantika és a realizmus keveredése jellemzi, összképét tekintve a romantika túlsúlya mutatható ki nála. Romantikussá teszi őt bámulatosan gazdag fantáziája, képalkotó képessége, érdekes és lebilincselő stílusa, a főhősök idealizálása vagy teljesen negatív figuraként történő ábrázolása. (pl. Kőszívű ember fiai: Maradlainé eszményített nőalak, Ridegváry pedig ördögien gonosz lelkű ember)
Realista vonások Jókai műveiben : mellékszereplők hiteles és sokoldalú jellemzése, a környezetrajz aprólékossága és pontossága és a gyakran jelenlévő tudományos-történelmi háttér.
Pályája 1844-ben kezdődött el a „Hétköznapok” c. regényével, amely kalandos, izgalmas történet, de még nem nyerte el a kortársak és az olvasók tetszését. Pályájának első szakasza a 60as évek közepéig tartott, melyben a csúcspontot az „Egy magyar nábok” jelenti.
Pályájának középső és legértékesebb szakasza a 60as évek közepétől 1880ig tartott. A nyitányt a „kőszívű ember fiai” jelenti és olyan kitűnő regények tartoznak még ide, mint a „Fekete gyémántok” , „És mégis mozog a Föld” vagy az „Aranyember”.
Harmadik írói korszaka a 90es évek végétől egészen haláláig tart. Ekkor számos novellát írt, a regényekben főleg a Rákóczi-szabadságharc jelenik meg. A korszak legnagyobb regénye a „Sárga Rózsa” amely kitűnő, jól összefogott munka a pusztai ember életéről.
Arany ember
- cím:
§ kiadó javaslata: Modern Midász
¯
azt kérte Dionüszosztól, hogy minden változzék arannyá, amit megérint
egy idő után már könyörgött, hogy ennek vége legyen
elfogultan ítélt, ezért szamárfülei nőttek
a borbély úgy vágja le a haját, hogy a füleit elrejtse
a titkot belesuttogja egy gödörbe, ahonnan nád nő ki
a nád kürtöli világgá a titkot
§ értelemváltozáson megy át – először az orsovai vámszedő nevezi így Kacsuka úrnak írott levelében (megbízható, de megvesztegethető), később azonban mindenki előtt megmutatkozott Tímár Mihály nagy tehetsége: ellenfeleit fortélyosan kijátszotta (felvásárolt néhány értéktelen szőlőt a Monostoron, s Brazovics úr, abban a hiszemben, hogy Tímárt egy nagy állami kisajátítás reménye vezeti, minden pénzét a monostori földekbe ölte. Tímár azonban nem tartotta szükségesnek felvilágosítani a kereskedőt, hogy a kisajátítás húsz év múlva esedékes és Brazovics úr épp az esküvő reggelén értesült róla, hogy mindenét elvesztette), hatalmas pártfogókat szerzett, de minden üzlete tisztességesnek bizonyult (birtokot szerzett az AI-Dunánál, nemességet kapott a bécsi udvartól, számlálatlanul járták gabonaszállító hajói a Dunát, Komáromban szép házat vett, a város szegényei áldották jótékonyságát)
§ a pénz központi szerepet kap
§ Tímár mesés karriert fut be
§ Jókai szerint a pénz negatív hatással van az emberekre
- a kor nagy gondolatai, politikai válságjelei tűnnek fel
- Jókai kiábrándultságát részben politikai csalódásai okozzák – nem hisz többé a nemzeti polgárosodásban
- magánéleti motívumok (konfliktusok, házaséleti problémák: feleségének elhidegülése, féltékenykedése, romantikus késői szerelem)
- az író azonosulni tud a főhős gyötrődéseivel, saját nézeteit „mondatja” el – ezért egyes szakemberek vallomás-regénynek tartják
- alkotói fénykorának csúcspontja
- Jókai legharmonikusabb, a romantikából a realizmusba eljutó remekműve
- regényidő:
§ 1828. őszén kezdődik
§ időrendben haladó cselekménybonyolítás
- regénytér:
§ Duna – Tímár két „lakhelyét” köti össze
§ Komárom
§ Senki szigete
§ Bécs
§ Balatonfüred (Jókainak itt van nyaralója)
§ Török Birodalom
§ Dél-Amerika
- realista vonások:
§ vívódó főhős sokoldalú ábrázolása
§ a szereplők egyszerű, hétköznapi emberek (hajóbiztos, hajókormányos, kereskedők, kézművesek stb.)
- szerkezet:
§ kisebb-nagyobb novellák, anekdoták füzére
§ tudatos szerkesztés – már az első fejezetekben megjelennek azok az elemek, amelyek fontos szerepet játszanak a cselekményszövésben
§ előreutalások:
az első találkozás a Szent-Borbálán Tímár és Tímea között előrevetíti kettejük későbbi viszonyát – a lány csak hálát érez „hőse” iránt, egyéb vonzalmat nem
amikor az utasok továbbindulnak, Tímea és Noémi - szinte a jövőbe pillantva - ellenségesen pillant egymásra - kettejük különleges „kapcsolatának” előrevetítése
megérkezés a Brazovics-házba: Zófia asszony sikoltozva, Brazovics úr dörgő ordítással, büszke-szép Athalie lányuk jeges megvetéssel fogadta a búzája elsüllyedtével immár szerény örökségű árvát, Kacsuka úr azonban elbűvölten nézi a bájos lányt – a később kibontakozó szenvedélyek csírája
§ visszatérő motívumok – döntően meghatározzák a történetet
félhold – először Ali Csorbadzsi utolsó szavaiban jelenik meg
Duna – összeköti a különböző személyeket
3-as szám: 1. Komárom + Senki szigete + Duna
2. Tímár életét három nő határozza meg – Tímea, Noémi, Athalie
3. Tímárnak három akadályt kell leküzdenie – vaskapui kaland; önmaga, mert választania kell; élet megpróbáltatásai
Krisztyán Tódor (mindig a legváratlanabb pillanatokban jelenik meg)
- Tímár Mihály:
§ egész sorsa azt mutatja, hogy becsületes úton nem lehet meggazdagodni
§ az író saját világképét főhőse sorsában mutatja meg (kapitalizmus kérdései, lelki válság)
§ rendkívül bonyolult jellem – kezdetben erkölcsi igényesség jellemzi (csupán a csalások végrehajtója); alkalmazottból válik sikeres vállalkozóvá
§ vagyonának alapja nem a becsületes munka
§ első erkölcsi megingása Kacsuka tanácsánál következik be, amikor azt ajánlja, hogy ázott búzából süttessen kenyeret
§ megtalálja a mesés kincseket, és ellopja azokat
§ ezek után bármihez nyúl, pénz lesz belőle, lelkiismerete azonban nem tiszta
§ gyötri az önvád és lelkiismeret-furdalás
§ örökös lelki vívódás – belső monológok
§ a lopásnál azzal nyugtatgatja magát, hogy szándéka tisztességes, mert a kincsket vissza fogja adni Tímeának – a belső hang viszont ennek ellenkezőjét állítja
§ ez a hang végig üldözni fogja, nem hagyja nyugodni
§ a helyzet egyre elviselhetetlenebb lesz – tönkreteszi Brazovicsot; Tímea miatta boldogtalan
§ kettős életet él – folyton hazudnia kell (a szigetre „üzleti út” néven megy)
§ minden lopottnak tűnik a szemében (ellopta a kincseket; Tímea hűségét; Noémi szerelmét; Teréza bizalmát; Athelie-tól apját, anyját, házát, vőlegényét; Kacsuka boldogságát és a tiszteletet, amit környezetétől kap)
§ szembekerül egymással a gazdagság és a humánum
§ bűneire nem talál mentő körülményt, Krisztyán Tódor összes vádját igaznak találja
§ öngyilkos akar lenni
§ az események mégsem tragikus véget érnek, mivel Krisztyánt nyeli el a rianás Tímár ruhájában és pénztárcájával a zsebében
§ tavasszal, a jég olvadásakor mindenki Tímárt véli felfedezni az oszlásnak indult holttestben
§ Tímár élete végre révbe ért – háta mögött hagyja életét, és a Senki szigetén él tovább („a történelem előtti paradicsomi idillbe” menekül)
§ bűnös életét meggyónja Noéminek, aki megbocsát neki (mondhatnánk boldogan éltek, amíg meg nem haltak…)
§ a regény megoldása: az ember nem léphet ki a világból
- a mellékalakok jelleme sokkal egyoldalúbb
§ Noémi – nőiesség, báj
§ Tímea – hűséges és hálás férjének, de valójában Kacsukát szereti, tragikus sors
§ Athalie – bosszúvágy fűti, büszke, féltékeny, gonosz
§ Teréza mama – segítőkész, kedves
§ Kacsuka – vagyonát korrupt ügyekből szerezte, Tímea iránt érzett kitartó szerelme emeli alakját
§ Brazovics – nem jó üzletember
Mondanivalója:
Jókai illúzióvesztését, kapitalizmusból való kiábrándulását szólaltatja meg. Filozófiai kérdések: - Lehet-e tisztességes úton vagyont szerezni?
- Boldoggá tehet-e a pénz, vagy más értékek a fontosak?
Lehet, hogy Tímár hatalmas vagyonra tett szert, de szíve sokáig szegény maradt, mivel nem lehett azzal, akit igazán szeretett. Amikor „üzleti út” címén „családjához” ment a szigetre, akkor is gyötörte a lelkiismeret-furdalás, mert Tímea miatta boldogtalan. Lehet, hogy Tímea testét megkapta, de a szívét sosem fogja, mivel a lány csak hálát érez megmentője iránt, az iránt, aki miatt nem kellett tovább tűrnie a megaláztatásokat, mivel a ház úrnője lett, Athalie pedig a szolgálója.
Jókai nagyon szélsőséges állapoto(ka)t mutatott be – ilyen a való életben aligha fordul elő -, de tulajdonképpen sokszor van erről szó. A pénz sok család életét tette tönkre, ugyanúgy, ahogyan a pénz hiánya is hasonló tragédiákat okozhat. Ha csak egy kicsit a mai világunkra gondolunk, rengeteg példát tudunk hozni. Eszünkbe jutnak a hajléktalanok; a nyolctagú családok, akik egy kis panelban kénytelenek meghúzni magukat; vagy ha az ellenkező oldalról akarunk példát meríteni, azok az üzletemberek illetve üzletasszonyok, akik a pénz végtelen hajszolásában teljesen megfeledkeznek a családjukról, az emberi értékekről, és önmagukról is.
|